18. Fejezet - Please don't lave me alone

Anabell?! De ezt mégis hogy? Azt hittem ő az egyik legjobb barátnőm… tehát ismét csalódnom kell?! Ha megkérdezem egyszerűbb. Lehet, csak tévedek.

-         Niall… -fordultam a szőke felé és az újságot az orra alá dugtam.

-         Meg tudom magyarázni. –felelt nyugodtan és nagyon rosszul titkolta, hogy ideges.

-         Hallgatlak. –ültem le a kanapéra.

-         Tudod az úgy volt… beleejtettem a lakáskulcsomat a szájába és piszkos volt a kezem.

-         Beleejtetted?! Piszkos volt a kezed?! –kérdeztem gúnyosan.

-         A virágboltnál épp koszorút csináltattunk a fiúkkal. Odajön egy csaj azzal. hogy „Anabell a nevem, kérhetek egy autogramot?” én aláírtam, és mikor fölnéztem lekapott. Miután elment, akkor esett le, hogy ismerős a csaj. –mesélte Ni. Akkor valóban ő volt. Az egyik „legjobb barátnőm”.

-         Ezt most higgyem is el? –voltam fel a szemöldököm.

-         Igen! Az igazat mondom! –próbált győzködni Niall.

-         Sajnálom… nem hiszek neked. –hajtottam le a fejem.

Szinte majdnem biztos voltam benne, hogy nem az igazat mondja. Nem hiszem el! Bíztam benne, azt hittem, hogy ő más lesz most meg kiderül, hogy megcsal a „legjobb barátnőmmel”?! Olyan, mint Jeremy volt. Csak nehogy az életemre törjön ő is. Gondolatmenetemet egy telefon zavarta meg. Liam gyorsan felvette, majd a konyha felé vonult el. Kis idő múlva vissza is tért:

-         Ma díjátadóra kell mennünk. –értesítette a többieket Liam.

-         Imádom ezeket! –visítozott Harry Louist ölelgetve. –Cherly, eljönnél velem? –ment oda barátnőmhöz, és átölelte derekát. Végre összejöttek! Ennek legalább örülni is tudok.

-         Jessica. –fordult felém Cher.

-         El vagyok én itthon egyedül is. Nemsoká Taylor is hazajön. –vettem fel az erőltetett mosolyt.

-         Nem! El fogsz jönni. –cibált fel a kanapéról Liam.

-         De még ruhám sincs. –próbáltam ki fogást találni. Semmi kedvem nem volt Niall társaságához.

-         Nekem sincs, de megyünk és veszünk! Még csak 4 óra. Van elég időnk. –vigyorgott Cherly Hazza karjaiban.

-         Oké. –adtam be a derekam.

-         Nagyszerű! Akkor mi most elmegyünk, addig ti is menjetek, és készüljetek el. Este 7-re ott leszünk. –nyomott Cher egy csókot Harry ajkaira. Nagyon fájt, hogy én ezt nem tehettem Niallel, bár most jobb ez így.

Beültünk a kocsiba, és a legelső ruhaboltba tértünk be. Hatalmas választék volt. Minden féle ruhadarabbal tele volt pakolva: volt ott estéji, kosztüm, party, esküvői, alkalmi és minden egyéb. Mi a party ruházat felé indultunk. Cher kiválasztott egy levendulaszínű féloldalas rövid selyemruhát, és azzal ballagott be a próbafülkébe. Még ő szenvedett a ruhával, én kinéztem egy sötétebb rózsaszínű pánt nélküli rövid koktélruhát. Cher kijött, teljesen tátva maradt a szám.

-         Gyönyörű. –állapítottam meg.

-         Akkor ez lesz. –suhant vissza a fülkébe. Gyorsan kijött, engem meg betuszkolt. Fölszenvedtem magamra a ruhát, és a tükörbe néztem. Volt egy megállapításom: „Ez rohadt rövid.”. Lassan elhúztam a függönyt, és félve pillantottam a cipőket nézegető Cherlyre.

-         Istenem! Csodás, mint egy mesébe illő hercegnő. –méregetett barátnőm. Erre elmosolyodtam, és visszahúztam a függönyt.

 Visszakapkodtam magamra a barna csőfarmert a fehér pólómmal meg a tornacipőmmel és kimentem. Én is a cipők felé mentem. Egy úgyszintén sötétrózsaszín magasabb sarkú cipellőt néztem ki. Miután a 6 cipő közül végre kiválasztott egyet, a pénztárhoz mentünk és fizettünk. A második utunk vissza hozzánk vezetett. A szobámba fölérve, én a fürdőbe mentem. Letusoltam, fogat mostam és felvettem a választott ruhát és cipőt. A sminket nem vittem túlzásba: alapozó, szemceruza, szemhéjtus, spirál és egy kis rózsaszínű szemhéjpúder. A hajamat kivasaltam, és leengedve hagytam. Mire kiértem Cher is kész volt. Indulásra készen beszálltunk a kocsiba. 7 óra múlt 18 perce, mikor befutottunk a fiúkhoz. Mind az öten ki voltak csípve, és öltönyben voltak. Niall méregetett egy darabig, de indulni kellett. Zayn jött oda mellém és behajlítva feltartotta a kezét. Kuncogtam egy sort, majd belékaroltam. Nem sokat kocsikáztunk. A Groops Chinema melletti kivilágított épületnél várt minket több ezer sikítozó rajongó, vakus fényképezős paparazzók között. A fiúk pózoltak meg adtak autogramot. Mi Cherlyvel befelé indultunk, mikor elkapott minket egy középkorú nő egy idősebb férfival a kamerát az arcunkba nyomva.

-         Te vagy Harry Styles új barátnője? Hogyan jöttök ki egymással? A kapcsolatotok mióta kezdődött? Érdekel, hogy mit szólnak hozzá a rajongók? –faggatott. Természetesen egyik kérdésre sem adtunk választ.

*A díjátadás utáni After Partyn*

Nagyon unalmas volt ez az egész, de a fiúk kaptak 2 díjat. Büszkék voltunk rájuk, és ezt nem is szégyelltük kinyilvánításra hozni. Niall társaságát igyekeztem kerülni, ám a tekintete mindig rajtam égett. Zayn továbbra is a „kísérőm” maradt. A pultnál ültünk. Zayn kicsit többet ivott a kelleténél, mert olyanokat mondott, hogy a malacoknak kettéáll a farkuk. Nem törődve vele gondolkodtam kicsit. Lehet, nem kellett volna felfújni ezt a dolgot. Mi van, ha tényleg az igazat mondta?

-         Jössz táncolni Jessica? –kérdezte józan társam: Liam.

-         Persze, többiek hol vannak? –érdeklődtem miközben a táncparkett felé húzott.

-         A pultnál. Isznak. Bár Niall nem. De Lou meg Haz odáig vannak, hogy lesmárolták egymást. Még jó, hogy itt nincsenek fotósok. –nevetett föl kicsit. Mikor már hullák voltunk, és fájt a lában a cipőben, Liam visszament a fiúkhoz, én meg Zaynhez.

-         Merre jártál? –kérdezte alig érthetően, ami elég vicces volt.

-         Táncoltam. –kortyoltam kicsit a koktéljából.

-         Velem is jössz? –nyújtotta a kezét. Megragadtam és hagytam, hogy húzzon. Elkezdte fogdosni a seggemet meg a derekam. Én próbáltam levakarni onnan, de az alkohol hatására féltem, hogy valamit csinál.

-         Ugyan már, nyugi cica, Dj Malik in the house. –simult hozzám. Eltoltam, de visszajött.

-         Hé! Állj már le róla! –kiáltott idegesen Niall. Odajött mellénk, reflexből ellöktem az „alkoholistát” és odarohantam hozzá. Szorosan magamhoz szorítottam.

-         Kérlek, többet ne hagyj egyedül. –csókoltam meg mézédes ajkait. Kihúzott a kocsihoz, beültetett majd a házunk előtt lelassított. A lámpa sehol sem égett. Ez csak egyet jelenthetett: Üres a ház!

*Niall szemszöge*

- Megyünk? –kérdeztem türelmetlenül. Jessica bólintott. Kiszálltam a kocsiból, majd ő is. A bejárat felé odaadta a lakáskulcsot. Az ajtó előtt szenvedélyes csókolózásba kezdtünk. Nekinyomtam Jesst gyengéden az ajtónak, miközben a lyukba próbáltam betalálni a kulccsal. Kisebb- nagyobb próbálkozással ez a folyamat sikerült is. Berontottam az ajtót, Jessicát fölkaptam az ölembe és a kanapé karfájára tettem le. Ismét a csókcsata vette kezdetét, amit egyre jobban élveztem.